Vadhajtások – vagyis a veszélyes folyóiratokról
A Gold Open Access folyóiratok többsége ugyanolyan szigorú szerkesztési elveket alkalmaz, mint a hagyományos folyóiratok, de sajnos van egy vadhajtás, amit predátor folyóiratoknak* nevezünk.
Furcsa módon a hagyományos, előfizetéses folyóiratok világában pont a sokat kritizált előfizetéses rendszer teremtett egyfajta minőségbiztosítást. A kiadókhoz a pénz az előfizetési díjból érkezett, ezért a kiadók érdekeltek voltak, hogy csak a legjobb munkákat jelentessék meg, amivel a folyóiratok tudománymetriai besorolása tovább nőtt, amivel újabb előfizetőket szereztek, és így tovább.
Ha a folyóirat nem ügyelt a minőségre, előfizetőket veszített, ami végül a folyóirat megszűnéséhez vagy eljelentéktelenedéséhez vezethetett.
Predátor folyóiratok
Az Open Access világban a kiadói bevételek a szerzőtől érkeznek APC formájában. Ez érdekazonosságot teremtett a szerző és a szerkesztőség közt. A szerzőn folyamatos a publikációs kényszer (Publish or Perish – Publikálj vagy Pusztulj), ezért minél több cikket akar megjelentetni, a kiadók pedig a több megjelentetett publikációval nagyobb profitra tehetnek szert. A szélsőséges, csak a profitért működő kiadók a predátorok, akik szándékosan megtévesztik a tájékozatlan kutatókat.
Módszereik nagyon változatosak és azt tapasztaljuk, hogy rendre újabb ötletekkel állnak elő.
Alapvetően meghívásos rendszerrel dolgoznak, hamis adatokat közölnek magukról, mindegyik a tudományterület vezető folyóiratának állítja be magát és így hívják meg a szerzőt publikálásra, általában valamilyen kihagyhatatlan kedvezmény keretén belül.
A folyóirat címének szavait úgy válogatják össze, hogy hasonlítson egy valódi nagy presztízsű folyóiratra, sőt esetleg annyira hasonlítson, hogy az embernek fel sem tűnik, hogy egy másik folyóirat adatlapját vizsgálja a Scimago Journal Rank-ben. A folyóirat oldalán az Impact Factor adatok apró, alig látható csillaggal vannak feltüntetve. Ennek feloldásában az olvasható, már ha az embernek elég jó a szeme az apró betűhöz, hogy saját maguk által kalkulált adatok alapján adományozták maguknak az adott Impact Factort. Vagy teljesen légből vett tudománymetriai adatokat szerepeltetnek magukról.
Sajnos sokáig lehetne folytatni a trükkök listáját és folyamatosan újabbakkal találkozunk.
Miért nem büntetik a predátor folyóiratokat?
Nehéz fogást találni rajtuk, mert klasszikus értelemben nem követnek el bűncselekményt. Megjelentetnek publikációkat és beszedik a publikációs költséget, az Article Publishing Charge-ot (APC). A fenti trükkök pedig nem túl jól megfoghatók. Nehezíti az elkerülésüket, hogy nincs olyan hivatalos kataszter, melybe ezeket bárki gyűjtené. Lehetetlen listába szedni őket, hiszen a jogi okokon túl, percek alatt lehet új predátor folyóiratot indítani.
A predátor folyóiratokba beküldött publikációk valójában elvesznek a szerzők tudományos munkásságából. A publikáció értékét ugyanis a befogadó folyóirat határozza meg. Ha tévedésből predátor folyóiratba küldtük be a kéziratot, akkor amellett, hogy a semmiért kell magas árat fizetni, a publikációt sehol sem fogják jegyezni. Ami még rosszabb, a kéziratot már más folyóirat sem fogja befogadni, hiszen a beérkező kéziratokat első lépésben plágium-ellenőrzésnek vetik alá a szerkesztőségekben, és azonnal visszautasítják, amint azt találják, hogy valahol máshol már megjelent. Ezen nem változtat az sem, ha a szerzőt megtévesztették.
Sajnos ezt tudják a predátor kiadók is. Újabban olyanokkal is találkozunk, melyek kifejezetten arra utaznak, hogy a kézirat „visszaadásáért” kérnek általában fél APC-nyi visszavonási díjat. Addig is náluk marad a kézirat, túszként.
ÉRDEKESSÉG
Nemcsak predátor folyóiratok, kiadók, hanem predátor konferenciák is léteznek, predátor konferenciakiadvánnyal. Ezért konferenciajelentkezés esetén is tájékozódni kell.
Ha felmerül a gyanú, hogy a kiválasztott, vagy a szerzőinket kifejezetten megkereső folyóirat predátor lehet, de a fentiek alapján is bizonytalanok vagyunk, keressük az SZTE Klebelsberg Könyvtár munkatársait, akik Predátorfolyóirat-azonosítás szolgáltatás keretében segítenek kiszűrni a tisztességtelen gyakorlatot folytató szerkesztőségeket.
Használjuk a ThinkCheckSubmit eszközt, mely hasonló, de részletesebb, vezetett kérdésekkel segít azonosítani a predátorokat.
FONTOS
Csak megelőzni lehet a bajt. Utólag, kézirat beküldése után sajnos semmit sem tudnak a Könyvtár kollégái sem tenni.
Ha felmerül a gyanú, hogy a kiválasztott, vagy a szerzőinket kifejezetten megkereső folyóirat predátor lehet, de a fentiek alapján is bizonytalanok vagyunk, keressük az SZTE Klebelsberg Könyvtár munkatársait, akik Predátorfolyóirat-azonosítás szolgáltatás keretében segítenek kiszűrni a tisztességtelen gyakorlatot folytató szerkesztőségeket.
GYAKORLÁS
Ha végignézte a vizsgálandó faktorokat, akkor ellenőrizze, hogy milyen pontokban gyanús a következő folyóirat: Journal of Vaccines, Immunology and Immunopathology
(A folyóirat eléréshez kattintson az egér ikonra!)
A Norvég Lista
Az MTA Predátor Bizottságának két tagja tart előadást a Norvég listáról az SZTE Klebelsberg Könyvtárban.
2023 végén az MTA úgy döntött, hogy listába szedik a kifogásolható gyakorlatot folytató folyóiratokat és azt integrálják az MTMT-be. Ehhez az úgynevezett Norvég predátor-listát választották alapul.
A listában felsorolt folyóiratokban 2024-ben megjelenő cikkek az MTA által felügyelt minősítő eljárásokban, pályázatokban nem számolhatók el tudományos közleményként, s így az ezekre kapott idézetek se vehetők számításba.
Sajnos a klasszikus predátor-kérdést ez a lépés sem oldja meg. A Norvég Lista elsősorban olyan formai ismérvek alapján minősít kifogásolhatónak egy folyóiratot, mely formai buktatókat az igazi feketeöves predátorok könnyedén elkerülik.
Hijacked folyóiratok
Az eltérített (hijacked) folyóiratok* talán a legnehezebben kivédhető predátor-technika. Szerencsére viszonylag ritka. Akárcsak a banki csalásoknál, leklónozzák egy valódi, megbízható folyóirat oldalát minden adatával együtt, még az URL is megtévesztésig hasonló.
Ez esetben a puszta JCR és Scimago ellenőrzés sem segít rajtunk, hiszen ott hamis megnyugvást találunk az igazi folyóirat adataival.
Létezik lista az eltérített folyóiratokról is, bár ugyanaz vonatkozik rá, mint a Beall predátor-listára.
Tükörfolyóiratok
Nem a predátorsággal egyenrangú, de azért megtévesztő a tükörfolyóiratok* rendszere.
A tükörfolyóirat egy régi, jó hírű előfizetéses folyóirat „open access verziója”.
Elméletileg ugyanaz a szerkesztőség és szerkesztési elvek állnak mögöttük, mint az anyafolyóirat mögött. Mégis, ezek valójában teljesen más mutatókkal rendelkező folyóiratok, nem öröklik az eredeti folyóirat tudománymetriai mérőszámait.
Ráadásul nagyon könnyű elvéteni az eredeti folyóiratot, hiszen a tükörfolyóirat címe gyakran csak egy X jelölésben tér el eredeti alakjától.
Példa:
Eredeti
World Neurosurgery
(Kattintsunk az ikonra.)
Tükörfolyóirat
World Neurosurgery: X
(Kattintsunk az ikonra.)
Ha nem X szerepel a cím végén, akkor előfordul, hogy az „open” szó jelzi tükörfolyóirat voltát.