Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtára
A Green Open Access* tulajdonképpen a szerzői önarchiválást jelenti. Ilyenkor a szerző kiadói engedéllyel a kéziratot, vagy a kézirat meghatározott verzióját az intézményi repozitóriumba, ami egyetemünk esetén az SZTE Publicatio Repozitórium, vagy szakterületi preprint szerveren elhelyezheti. Ilyen módon a kézirat, ha a kiadói engedély erre lehetőséget ad, nyílt hozzáféréssel elérhető lesz, vagy esetleg egy bizonyos időtartamú embargóval, miközben a kiadói változat a kiadó felületén csak előfizetés ellenében érhető el.
Arról, hogy adott folyóirat milyen feltételekkel engedélyezi a repozitálást, a SHERPA/RoMEO adatbázisból tudunk tájékozódni.
A zöld út eredményeként tehát valahol a hálózaton elérhető egy ingyenes változata annak a publikációnak, amit a kiadói oldalon előfizetés hiányában nem érünk el? De hol? Sok ezer adatbázis szóba jöhet.
Szerencsére az utóbbi években hatalmas repozitórium és preprint szerver közös adatbázisok jöttek létre, melyek egy keresődobozban teszik kereshetővé adatbázisok ezreit. A két legnagyobb ilyen adatbázis a BASE és a CORE.
Az előbb említett BASE és CORE önmagukban is hatalmas segítséget jelentenek a repozitált kéziratok megtalálásában, de néhány éve egy új, forradalmi eszköz robbant be, mely ezekre az adatbázisokra támaszkodik, ezen felül számtalan más forrásból merít információt. Ez az eszköz az UnPaywall , ami minden Green OA publikáció helyét ismeri és képes az előfizetéses verzió alternatívájaként automatikusan felajánlani. A legegyszerűbb használati módja, ha telepítjük böngésző pluginként.
A telepítést követően az UnPaywall a háttérben dolgozik és ha azt látja, hogy előfizetéses helyre érkeztünk, lefuttatja a keresést, és a böngészőnk jobb felső sarkában zöld OA lakattal jelzi, ha megtalálta. A lakatra kattintva rögtön ugrunk is a befogadó repozitóriumba és azon belül a keresett publikáció ingyenes verziójához.
Az UnPaywall olyan forradalmi eszköz, hogy minden előfizetéses bibliográfiai és fulltext adatbázis integrálta, hogy növelje az elérhető teljes szöveg mennyiségét.
Megtalálható már a Scopusban, Web of Science-ben, Dimensions-ben.
Ezzel a Green Open Access elérte fejlődése csúcsát, láthatóság és megtalálhatóság szempontjából szinte egyenértékű lett a Gold Open Access-szel. Ha lehetőségünk van rá és a kiadói szabályozás engedélyezi, mindenképpen éljünk a Zöld OA lehetőséggel.
Az SZTE Publicatio Repozitórium az, amit a Green Open Access eszközeként intézményileg igénybe vehetünk. Minősített repozitórium, az UnPaywall mellett indexeli az összes nagy repozitóriumi közös kereső, ezáltal pedig fulltext linkjeink minden nagy adatbázisban (Scopusban, Web of Science-ben, Dimensions-ben stb.) megtalálhatóak, ezzel maximális láthatóságot biztosítva az itt repozitált publikációknak.
A Green Open Access mára már teljes mértékben praktikus dologgá vált. Egyes számítások szerint a fizetési fal mögött lévő szakirodalom akár 30-40% -a is megtalálható az intézményi repozitóriumokban és a preprint szervereken. Éppen ezért szerzőként is érdemes élni az Zöld OA lehetőségeivel, mert sokkal többen olvassák, sokkal hamarabb kezdik idézni munkánkat.
Az Open Access másik „útja” a Gold Open Access*, ami a kiadónál történő közvetlen nyílt hozzáférésű megjelenést jelenti. Ebben az esetben a világon mindenki ingyen olvashatja a megjelent publikációt a kiadó felületén.
Ennek azonban többnyire ára van. A szerkesztőségi munkát ebben az esetben is meg kell fizetni, s mivel az előfizetési díj nem fedezi a kiadási költségeket, ezért a szerzőnek kell az úgynevezett Article Processing Charge*-ot megfizetnie. Az APC összege 1500-6000 EUR is lehet.
A Gold Open Access nagy előnye az azonnali láthatóság és megtalálhatóság a kiadók jól bejáratott elsődleges felületein. Hátránya a nehezen előteremthető APC publikációs költség.
Olyan folyóiratok, melyek már üzleti modell szinten is csak nyílt hozzáféréssel jelentetnek meg cikkeket, s a szerzők által fizetett APC-ből tartják fenn magukat.
Sok közülük már az előfizetéses, régi rendszerben is létezett, de modellt váltott. A legtöbb viszont már eleve tiszta Open Access folyóiratként jött létre.
Az olyan régi, alapvetően előfizetéses konstrukcióban működő folyóiratokat nevezzük hibrideknek, melyek egy-egy cikk esetében lehetővé teszik a szerzőknek a cikkük nyílttá tételét. Mindezt ugyanúgy APC megfizetése mellett, mint a tiszta OA folyóiratok esetén történt.
A konstrukció egyesíti a régi folyóiratok tudománymetriai mutatóinak és az Open Access-nek az előnyeit.
Hivatalosan nem szerepel a tankönyvi felsorolásban, mégis létező jelenség az embargós Open Access.
Ekkor egy alapvetően előfizetéses konstrukcióban működő folyóirat egy gördülő embargóval teszi nyílt hozzáférésűvé a tartalmát. Pl. a megjelenést követően 12 hónappal a cikkek elérhetővé válnak mindenki számára és a szerzőket sem terheli ezért fizetési kötelezettség.
A Gyémánt Open Access*, amit máshol Platinának hívnak (néha más nemesfém néven illetik) olyan GOLD folyóiratot jelent, ahol a szerzőnek nem kell APC-t fizetni.
Természetesen a szerkesztőség fenntartásának és a kiadásnak ez esetben is költsége van, de azt többnyire egy szervezet viseli.
Írjuk be a keresőbe a folyóirat címét és máris láthatjuk, hogy milyen embargóval és milyen CC-BY licenccel töltheti fel valaki a megjelenő cikket a honlapjára: