Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtára
Fontos volt megoldani a több, mint száz adatbázisra széttagolt állomány közös kereshetőségét, hiszen ha keresünk egy dokumentumot, nem életszerű, hogy több tucat lehetséges adatbázisban nézzük meg az elérhetőségét.
A széttagolt online állomány közös kereshetőségére az alapvető kereső eszköz az SZTE Klebelsberg Könyvtár katalógusa, hiszen minden rendelkezésünkre álló platform minden adatbázisának és minden dokumentumának metaadata be van oda töltve. Így nem kell törődnünk vele, hogy mely dokumentum mely platformon érhető el, azt a katalógus tudni fogja.
Előnye még, hogy információkat tartalmaz a dokumentumok hozzáférésére vonatkozóan (szükséges-e egyéni regisztráció, eduID-belépés, esetleg jelszót igényel-e), elkerülendő az esetleges buktatókat.
A katalógus nem biztosít túl sok visszakeresési lehetőséget. Mindössze egy alap eszköz. Minőségileg más szintet képvisel a Summon Discovery, mely full-text, vagy ahhoz közeli mélységben teszi visszakereshetővé a teljes állományt, egyetlen kereső dobozon keresztül.
Sokan elegendőnek tartják a Google-t az előfizetett online állomány közös kereséséhez. Egyetemi hálózatból indított Google-keresés kétségtelenül hozhat némi eredményt, azonban a tartalomszolgáltató platformjaink jó részét nem indexeli az Google, így az ott beszerzett dokumentumok a találati listában sem jelennek majd meg számunkra. Vagyis ha csak Google-t használunk, lemondunk a találatok jelentős részéről; ami a katalógus vagy a discovery esetében nem fordulhat elő.
Ha mégis a Google-t választjuk, akkor intézményi hálózaton a Google Tudóst (Google Scholar) javasoljuk használni. A Google Scholar ugyanis „fel van okosítva” egy úgynevezett linkfeloldó szolgáltatással. A linkfeloldó egy beépülő linkgeneráló eszköz, mely érzékeli, hogy az adott találathoz van előfizetése az Egyetemnek, és tudja azt is, hogy melyik platformon. Mindezekből képes felépíteni egy fulltext linket a találathoz, így elnavigálva minket az Egyetem által előfizetett forráshoz.
Akkor is az általunk előfizetett felületre érkezünk, ha az adott platformot nem ismeri a Google, vagy ha a keresett forrás lelőhelyét eredetileg máshol tudja, mint ahol az előfizetésünk van.
Ez azért fontos, mert minden dokumentumot be lehet szerezni több különböző platformról, kiadói vagy aggregátor adatbázisból is. Azonban az „alap Google-nek” fogalma sincs arról, hogy az SZTE melyiket fizeti elő. Így, ha egy olyan felületre visz minket a Google, amire nincs előfizetése az egyetemnek, akkor nem tudjuk megtekinteni a fulltext tartalmat.
Ugyanez a linkfeloldó szolgáltatás van beépítve a nagy bibliográfiai adatbázisokba, mint a Scopus és a Web of Science. Az adatbázisok kínálnak ugyan fulltext linkeket, melyek az adott dokumentum elsődleges kiadói megjelenési helyére mutatnak, viszont az SZTE erre vagy elő van fizetve, vagy nem. A linkfeloldó linkjére történő kattintással, viszont a ténylegesen előfizetett felületre jutunk.
A linkfeloldó nem stabil, direkt linkekkel dolgozik. A kattintás pillanatában építi fel a teljes szövegre mutató linket az adott platform linkképzési sajátosságai és a rendelkezésre álló metaadatok alapján.
Ha véletlenül első alkalommal nem jól építi fel a linket, érdemes újra megróbálni a kattintást. Azt tapasztaljuk, hogy néha javítja tévedését a linkfeloldó és másodjára már jól építi fel a linket.