Hivatkozáskezelés
Bevezetés a korszerű könyvtárhasználatba c. tananyagunkban foglalkoztunk a szakirodalom gyűjtésének alapjaival. A tudományos fokozatszerzést támogató tananyagunkban ezeket az ismereteket már elsajátítottaknak tekintjük, s csak ismétlés céljából hívjuk fel rá a figyelmet.
A hivatkozáskezelés alapjairól és eszközeiről már szintén volt szó, ezeket azonban fontosságuk miatt újra elővesszük.
A hivatkozáskezelés alapjai
„A tudományos publikáció olyan eredeti, intellektuális alkotótevékenységen alapuló, független szakértői véleményező […] eljárás eredményeként elbírált tudományos eredmény(ek) leírása, amelyeket a szerzők értek el, és amelyekért a szakmai felelősséget vállalják.”
(VI. fejezet – A tudományos publikálás szabályai)
A Szegedi Tudományegyetem Kutatási Szabályzata
Tudományos írások elengedhetetlen eszköze a (tudományos) hivatkozások használata. A mű szerzője, a kutató ezzel állítja magát egy kutatási láncba, hagyományba, folytatja vagy megújítja mások kutatásait, gondolatait. Saját munkájába illesztett hivatkozásokkal kifejezésre juttatja egyetértését vagy elhatárolódását. Új, eredeti kutatásoknál, meglátásoknál is szükség van a keretek kijelölésére, mely szintén igényli a hivatkozásokat.
A doktori értekezés azon része, melynél nincs forrás-megjelölés, a szerző saját gondolatának, megállapításának, következtetésének (szellemi termékének) mutatkozik, hacsak nem köztudomású tény, vagy közhely. Ezért a tudományos tisztesség mindig megköveteli, hogy más gondolatának, következtetésének átvételénél vagy tények, adatok közlésénél a szerző a forrást jelölje meg.
SZTE Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola
Egy hivatkozás formailag lehet:
A hivatkozás technikája is többféle lehet; néhány közülük:
Ügyeljünk arra, hogy hivatkozásaink a szövegben mindig korrektek, az irodalomjegyzékben pedig mindig beazonosíthatóak legyenek!
A plágiumról
A plágium más szerzők kutatási eredményeinek idézőjel és hivatkozás nélküli átvétele, saját gondolatként, eredményként történő közreadása, olyan formában, hogy az alkalmas az olvasó megtévesztésére.
Szabó Katalin (2009): Kommunikáció felsőfokon.
Kossuth, Budapest. 154. o.
A plagizálás kérdése összetett témakör. Nemcsak a legnyilvánvalóbb esetek tartoznak ide – teljes mű, ill. egy vagy több fejezet eltulajdonítása –, hanem akár egy gondolat vagy eredmény hivatkozás nélküli átvétele is, de ide sorolhatjuk az idézethalmazként elkészített dolgozatot is, mely nem tartalmaz saját, eredeti meglátást.
Tudományos közegben nemcsak súlyos etikai vétségnek minősül a plagizálás, hanem fegyelmi eljárást is von maga után. A digitalizáció szélesedésével pedig egyre megbízhatóbbak lesznek a plágiumkereső szolgáltatások, melyek segítséget kínálnak a tudományos korrektség ellenőrzésében.
Az SZTE Klebelsberg Könyvtár is kínál plágium-ellenőrző szolgáltatást, s az SZTE Doktori képzés és doktori fokozatszerzés szabályzata értelmében „az értekezés nyilvános vitára bocsátásának feltétele a benyújtott értekezés plágiumszűrése a Doktori Repozitóriumba való feltöltés előtt” (VI. 24.; 23. o.).
Itt ki kell térnünk a mesterséges intelligencia használatára, hiszen az egyre elterjedtebb, s nem kivétel alóla a felsőoktatás sem.
Az MI-t használhatjuk információk keresésében, összefoglalásában, kiválasztásában, de fontos tudnunk, hogy válaszait korábban betanult információk alapján adja. Hasznos lehet tehát egy-egy dolgozat megírásakor a vázlatalkotáshoz vagy összefoglaló készítésére, s egy-egy feladatot felgyorsíthatunk a segítségével (pl. fordítás), de kérhetünk nyelvi ellenőrzést is.
Ugyanakkor önálló tudományos szöveg alkotására nem alkalmas, mivel nem tudja kijelentéseit alátámasztani és a szükséges hivatkozásokat megadni. A kezünkből kikerülő szöveg minden állításáért mi vagyunk a felelősek, nekünk kell azt hitelt érdemlően alátámasztani.
A mesterséges intelligencia használatának szabályozása még nagyon az elején tart, néhány példa:
A Magyar Tudományos Akadémia Tudományetikai Kódexe
„Törekedni kell a kutatás lényegi előzményeinek minél szélesebb körű és a vitatott kérdéseket tartalmazó tudományos közlemények lehetőleg teljes körű idézésére. Etikai vétség az, ha valaki hiányos idézéssel magának tulajdonítja mások ötletét, módszerét vagy adatát.” (4.3. Megfelelő idézés, 6. o.)
Bibliográfia vagy irodalomjegyzék?
A szövegben közölt hivatkozások nem helyettesítik a mű végén álló irodalomjegyzéket.
De az sem elég, ha csak irodalomjegyzéket illesztünk tudományos írásunk végére, ám a szövegben sehol nem jelöljük a hivatkozásokat.
Magyarul mindenképpen meg kell különböztetnünk egymástól a bibliográfia* és az irodalomjegyzék* fogalmát.
Általában egy téma teljes vagy válogatott irodalmát tartalmazza.
Magyarul inkább ne így használjuk. Angol nyelvű publikációkban elfogadott lehet a bibliography megjelölés.
A mű megírásához ténylegesen fölhasznált szakirodalmat sorolja föl.
Angol nyelvű publikációkban is használható konkrétabb elnevezés: pl. [list of] references, [list of the] literature used, [list of] sources.
Az irodalomjegyzék formailag többféle lehet.
Néhány lehetőség:
Egy-egy dokumentumnak az irodalomjegyzékben megjelenő leírási egységét bibliográfiai tételnek* nevezzük. A bibliográfiai tételeknek vannak kötelező elemeik: szerző vagy szerkesztő (ha van), cím, megjelenési és / vagy hozzáférési adatok.
Azt, hogy a különböző dokumentumtípusok leírásánál milyen elemeket kell tartalmaznia a bibliográfiai tételnek, szabványokban és a hivatkozási stílusok dokumentációjában találhatjuk. Ugyanitt rögzítik a leírás formai és szerkezeti szabályait is, azaz, hogy hol használjunk dőlt vagy félkövér kiemelést, s milyen írásjelekkel tagoljuk az elemeket.
Mivel írásaink többnyire nem teljes szakirodalmi áttekintést adnak, ezért munkánk végén javasolt az „Irodalomjegyzék”, „Felhasznált irodalom”, esetleg „Források” címmel ellátva fölsorolni az általunk használt szakirodalmat.
A hivatkozáskezelés eszközei
Tudományos publikációkban a hivatkozások megléte és kezelésük fontos terület. Két jelentős segédeszköz áll a szerzők részére ebben: a hivatkozási stílusok leírásai és a hivatkozáskezelő rendszerek.
A több ezer hivatkozási stílust a létrehozója nyomán megkülönböztető nevekkel jelölik (pl. APA, Chicago, Harvard, MLA), s e névvel adják meg, melyiket kell egy-egy műben használni. A magyarországi hivatkozási gyakorlat sok esetben eltér ezektől, még ha elemeiben meg is egyezik velük vagy törekszik igazodni a nemzetközi gyakorlathoz. Magyarországon gyakran találkozhatunk egy-egy folyóirat által megkívánt és elterjedt hivatkozási stílussal, ilyen pl. az MTA BTK Irodalomtörténeti Intézetének hivatkozási gyakorlata.
Mit tartalmaz legalább egy hivatkozási stílus leírása?
- A mű szövegében a hivatkozások módját, pl. szövegközi, lábjegyzetes, sorszámozott.
- Az irodalomjegyzékben fölsorolt források sorrendjét, pl. betűrendes, évszámkiemelő, sorszámozott.
- A bibliográfiai tételek kötelező elemeinek sorrendjét, tipográfiáját és szerkezetét, melyek dokumentumtípusonként különböznek.
Hol tájékozódhatunk egy-egy hivatkozási stílusról?
- Az SZTE-n oktatott szakokon kívánt hivatkozási stílusokról szakdolgozók részére összeállított honlapunk segítségével is tájékozódhat.
- A doktori értekezésekre vonatkozó hivatkozási követelményeket az intézmény vagy a doktori iskola szabályozhatja. Az SZTE Doktori képzés és doktori fokozatszerzés szabályzata általános szabályokat ad az értekezésre vonatkozóan, a részletesebb szakmai és formai követelményeket a tudományterületi doktori tanácsok és doktori iskolák adják meg, amely szabályozás igazodhat egy adott szakterület magyarországi vagy nemzetközi publikációs gyakorlatához is.
- A hivatkozáskezelő rendszerekben több ezer előre definiált hivatkozási stílusból választhatjuk ki a számunkra megfelelőt.
Fordítsunk kiemelt figyelmet írásunkban a hivatkozások és irodalomjegyzék átnézésére, egységesítésére, az alkalmazott hivatkozási stílusnak való megfelelésre!
Többféle megoldás van hivatkozáskezelő rendszerek működtetésére: léteznek csak online vagy csak telepíthető rendszerek, de számos szolgáltatás a kettő kombinációjából áll; és vannak előfizetéssel vagy vásárlással elérhetők, de sok közöttük az ingyenes hozzáférést biztosító.
A legismertebb hivatkozáskezelő rendszerek:
Annak eldöntésére, hogy melyik szolgáltatás volna számunkra a legmegfelelőbb, találunk összehasonlításokat.
Ilyen összehasonlítások elérhetőek az SZTE Klebelsberg Könyvtár Szerzői Eszköztár oldalán is, a Hivatkozáskezelők menüpontban.
De mit is tud egy ilyen rendszer?
- Segíti dokumentumok bibliográfiai adatainak összegyűjtését.
- Az összegyűjtött adatok saját szempontok szerint tárolhatók és visszakereshetők benne.
- Csatolmányokat is tárolhatunk benne, pl. szöveget, képet, videót.
- Az összegyűjtött adatokból önálló irodalomjegyzéket vagy a felhasznált szakirodalom listáját készíthetjük el.
- Tudományos munkánkban hivatkozásokat – szövegközi, lábjegyzet és végjegyzet formájában is – készíthetünk, menedzselhetünk vele.
- Elkészült munkánkban a hivatkozásokat és az irodalomjegyzéket könnyen átalakíthatjuk többféle hivatkozási stílus szerint.
- Akár a tudományos együttműködésben is segítséget nyújthat.
Szánjunk időt egy hivatkozáskezelő rendszer használatának elsajátítására, mert írásaink hivatkozásainak és irodalomjegyzékének kezelésében jelentős időmegtakarítást érhetünk el vele!
Hogyan használjunk hivatkozáskezelőt?
Néhány szempont:
- A Refworks-re nincs előfizetése az intézménynek.
- SZTE előfizetéssel, Web of Science kapcsolattal – EndNote
- Ingyenes és platformfüggetlen – Mendeley, Zotero
- Tudományos kommunikáció – Mendeley
- Könyvtárosi segítségnyújtás – EndNote, (Mendeley), Zotero
Bővebb összehasonlítás Hivatkozáskezelők oldalunkon található.
EndNote:
- online regisztráció SZTE IP-tartományból → online fiók
- böngésző plug-in
- MS Word plug-in
Mendeley:
- online regisztráció → online fiók
- asztali alkalmazás
- böngésző-kiegészítő
- szövegszerkesztő plugin
Zotero:
- online regisztráció → online fiók
- asztali alkalmazás
- böngésző-kiegészítő
- szövegszerkesztő plugin
- A Zotero hivatkozáskezelő rendszerhez már készítettünk segédleteket:
1. A Zotero hivatkozáskezelő telepítése
2. Források importálása a Zoteróba
3. Hivatkozások és irodalomjegyzék exportálása a Zoteróból
- A Mendeley részletesebb bemutatására nem kerül sor; használatáról tájékozódhatunk a Mendeley weboldalán, vagy videó-tutoriálokból.
- A következőkben bemutatjuk majd a Web of Science-et is szolgáltató Clarivate cég termékét, az EndNote online verzióját is.
Probléma esetén itt kérhető segítség: endnote@ek.szte.hu
Felhasznált és ajánlott szakirodalom
- Dudás Anikó (2018): Információs műveltség felsőfokon. Akadémiai Kiadó, Budapest. MeRSZ adatbázis [2024.07.22.]
- Gyurgyák János (2019): A tudományos írás alapjai: útmutató szemináriumi és tudományos diákköri értekezést, szakdolgozatot és disszertációt íróknak. Osiris, Budapest. Szaktárs adatbázis [2024.07.22.]
- Szabó Katalin (2009): Kommunikáció felsőfokon. Kossuth, Budapest. URL [2024.07.22.]