Ugrás a tartalomhoz
Digitális kurzusaink

Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtára

  • English
  • Kurzusaink
  • English
  • Kurzusaink
  • Home
  • Kurzusaink
  • Kutatástámogatás PHD hallgatóknak

Kutatástámogatás PHD hallgatóknak

Tananyag

  • 8 Sections
  • 36 Lessons
  • 6 hét
Expand all sectionsCollapse all sections
  • Bevezető
    1
    • 1.0
      A tananyag célja és tanulási eredményei
  • Online források, adatbázisok, keresőmotorok
    Áttekintjük az intézmények, különösen az SZTE számára rendelkezésre álló e-könyvek, e-folyóiratok és adatbázisok általános jellemzőit és a hozzáférés praktikus tudnivalóit. Illetve a mindezek fölött működő föderatív keresőmotorok használatát.
    7
    • 2.0
      Bevezető
      2 perc
    • 2.1
      Hozzáférések
      10 perc
    • 2.2
      Platformok
      20 perc
    • 2.3
      Közös keresési lehetőség
      10 perc
    • 2.4
      E-help szolgáltatás
      1 perc
    • 2.5
      Feladatok
    • 2.6
      Ellenőrző kérdések – Online források (PhD)
      10 Questions
  • Open Access, Open Science
    Sorra vesszük a nyílt hozzáférésű publikálás, az Open Access fajtáit, előnyeit és buktatóit. Valamint, mivel az Open Accessről már nem beszélhetünk önmagában, megismerjük a lényegesen szélesebb kört érintő Open Science-ben rejlő lehetőségeket és a vonatkozó nemzetközi alapelveket.
    7
    • 3.0
      Az Open Access mozgalomról
      3 perc
    • 3.1
      Open Access modellek
      12 perc
    • 3.2
      Predátor folyóiratok
      13 perc
    • 3.3
      Az Open Access jövője
      5 perc
    • 3.4
      Az Open Science mozgalomról
      5 perc
    • 3.5
      Creative Commons licencrendszer
      7 perc
    • 3.6
      Ellenőrző kérdések – Open Access, Open Science (PhD)
      10 Questions
  • Publikálást támogató könyvtári szolgáltatások
    Bemutatjuk az SZTE Klebelsberg Könyvtáron keresztül igénybe vehető publikálást támogató alapvető eszközöket: önképzési lehetőségek, nyelvi ellenőrzés, hasonlóság-ellenőrzés, hasonlósági elemzés eredményeinek értelmezése, predátor folyóiratok
    7
    • 4.0
      Bevezető
      5 perc
    • 4.1
      Önképzési lehetőségek kézirat megírásához
      3 perc
    • 4.2
      Hivatkozáskezelés
      15 perc
    • 4.3
      Kézirat nyelvi ellenőrzése
      3 perc
    • 4.4
      Kézirathasonlóság-ellenőrzés
      12 perc
    • 4.5
      Predátor folyóiratok
      8 perc
    • 4.6
      Ellenőrző kérdések – Publikálást támogató szolgáltatások (PhD)
      10 Questions
  • Magyar Tudományos Művek Tára
    A tananyag az MTMT használatának alapjaiba vezeti be az SZTE-n publikáló szerzőket. Hasznos tanácsokkal szolgál a regisztrációtól kezdve a különböző rekordtípusok rögzítésén át a felvitt adatokból előállítható listákig és táblázatokig. Áttekintést nyújt az adatbázis működésének elveiről azzal a céllal, hogy a szerzők gördülékenyen be tudják építeni a használatát publikációs tevékenységeik közé.
    7
    • 5.1
      Regisztráció és a felület felépítése
      8 perc
    • 5.2
      Adat- és közleménytípusok
      12 perc
    • 5.3
      Közlemények keresése, felvitele
      20 perc
    • 5.4
      MTMT-s szolgáltatásaink PhD hallgatók számára
      2 perc
    • 5.5
      SZTE Doktori Repozitórium
      1 perc
    • 5.6
      További útmutatók, leírások az MTMT használatához
      1 perc
    • 5.7
      Ellenőrző kérdések – MTMT (PhD)
      13 Questions
  • Tudománykommunikáció
    A tudományos pályára lépők nagy hangsúlyt kell fektessenek publikációs teljesítményük láttatására, tudományos munkásságuk naprakész nyilvántartására. Ehhez nyújt segítséget ez a tananyag, amely a tudományos adatbázisokban használt szerző-azonosítókról és szerzői profilok gondozásáról szól. Célja, hogy megismertesse a hallgatókat az ORCID, WoS, Scopus és MTMT profilok önálló és együttes használatával.
    6
    • 6.0
      Szerzői azonosítók és profilok – bevezetés
      3 perc
    • 6.1
      ORCID
      4 perc
    • 6.2
      WoS profil
      12 perc
    • 6.3
      Scopus profil
      14 perc
    • 6.4
      Nyilvános MTMT profil
      10 perc
    • 6.5
      Ellenőrző kérdések – Tudománykommunikáció (PhD)
      10 Questions
  • Tudománymetriai értékelés
    A hallgatók a tudománymetriai értékelés alapvető módszereit, illetve a Magyarországon leggyakrabban használt indikátorait - pl.: Impact Factor, D1, Q1-Q4, Hirsch-index, G-index - ismerhetik meg. A tananyag bemutatja a publikációkra, folyóiratokra, szerzőkre és intézményekre alkalmazott mérőszámokat, valamint az ezek közti összefüggéseket. Célja, hogy a hallgatók magabiztosan tájékozódjanak a tudománymetriai indikátorok és azok alkalmazási területei között.
    6
    • 7.0
      Bevezetés
    • 7.1
      Publikációkra vonatkozó mérőszámok
      8 perc
    • 7.2
      Folyóiratokra vonatkozó mérőszámok
      18 perc
    • 7.3
      Szerzőkre vonatkozó mérőszámok
      8 perc
    • 7.4
      Intézményekre vonatkozó mérőszámok
      10 perc
    • 7.5
      Ellenőrző kérdések – Tudománymetriai értékelés (PhD)
      10 Questions
  • Fogalomtár
    1
    • 8.0
      Fogalomtár

Adat- és közleménytípusok

Fontos! A szövegben csillaggal jelölt fogalmak visszakereshetők a tananyaghoz kapcsolódó fogalomtárban, ahol olvasható az adott fogalom, szakszó részletesebb magyarázata.

Adattípusok

Az MTMT-ben található fő adattípusok – Közlemény, Idézéskapcsolat, Szerző, Intézmény –  közti összefüggéseket az alábbi ábra szemlélteti:

Mit látunk a fenti képen?

(Húzza ide az egeret!)

MTMT-adattípusok

Közlemény adattípusba tartozik minden, publikációt leíró rekord, legyen az forrás- vagy idéző közlemény.

Forrásközleményről akkor beszélünk, ha legalább egy szerző hozzá van rendelve, azaz ha Szerző adattípus kapcsolódik a rekordhoz.

A szerzők saját adatlapján és az egyes forrásközleményeiken Intézmény adattípus segítségével rögzítjük az affiliációikat*.

A forrás- és idéző közleményeket pedig Idézéskapcsolat rekordok kötik össze.

Az adatbázis alapelve, hogy minden közleményről csak 1 rekord készüljön, ne legyenek benne duplumok. Így tehát ugyanaz az egy közleményrekord idézéskapcsolat rekordok segítségével több másik közleményhez kapcsolódhat, és szerzői hozzárendelés révén lehet forrásközlemény is egyben.

Fontos!

Ezért nagyon fontos, hogy saját közlemény, vagy ahhoz kapcsolódó idéző felvitele előtt mindig keressük le, hogy szerepel-e már az adatbázisban!

Közleménytípusok

Az MTMT-ben minden közleményrekordnak van Típusa, Besorolása, Jellege. Ezeken múlik, hogy egy adott forrásközlemény:

  • „teljes tudományos”-nak számít-e
  • mekkora súllyal lehet elszámolni az egyes pályázatoknál
  • megkaphatja-e az adott folyóirat IF és D1/Q rangsor értékeit
  • hová kerül a különböző tudománymetriai táblázatokban
  • fel lehet-e tölteni az SZTE Publicatio Repozitóriumba

Nagyon fontos tehát, hogy minden publikáció rekordjában megfelelően, a valóságot tükrözve állítsuk be a Típust, Besorolást és Jelleget. Ehhez elsődlegesen az MTMT Bibliográfiai Szakbizottsága által készített Típus, besorolás, jelleg : A Magyar Tudományos Művek Tárában alkalmazott dokumentumtípus-besorolások c. dokumentum nyújt segítséget.

Típus, besorolás, jelleg : A Magyar Tudományos Művek Tárában alkalmazott dokumentumtípus-besorolások c. dokumentum

Egy közleménynek először a Típusát kell meghatározni, ami lehet Könyv, Könyvrészlet, Folyóiratcikk, Egyéb konferenciakötet, Egyéb konferenciaközlemény, Disszertáció, Oltalmi forma, Alkotás, Kutatási adat vagy Egyéb.

A közlemény Besorolását a főtípuson belül kell meghatározni. Az MTMT-ben jelenleg 36, ún. Teljes tudományos besorolás van, amit teljes terjedelmű, új tudományos eredményt tartalmazó publikációkra lehet alkalmazni.

Ezek mellett a közlemény Jellege lehet: Tudományos, Oktatási, Közérdekű, Ismeretterjesztő, Nem besorolt, Műszaki vagy Művészeti.

  • Először: Típus meghatározása

    Könyv, Könyvrészlet, Folyóiratcikk, Egyéb konferenciakötet, Egyéb konferenciaközlemény, Disszertáció, Oltalmi forma, Alkotás, Kutatási adat vagy Egyéb

  • Másodszor: Besorolás meghatározása

    A főtípuson belül kell meghatározni.
    Az MTMT-ben jelenleg 36, ún. Teljes tudományos besorolás van, amit teljes terjedelmű, új tudományos eredményt tartalmazó publikációkra lehet alkalmazni.

  • Harmadszor: Jelleg meghatározása

    Ez lehet:
    Tudományos, Oktatási, Közérdekű, Ismeretterjesztő, Nem besorolt, Műszaki vagy Művészeti

Szakcikk (Folyóiratcikk)
Összefoglaló cikk (Folyóiratcikk)
Rövid közlemény (Folyóiratcikk)
Sokszerzős vagy csoportos szerzőségű szakcikk (Folyóiratcikk)
Esszé (Folyóiratcikk)
Recenzió/kritika (Folyóiratcikk)
Műkritika (Folyóiratcikk)
Forráskiadás (Folyóiratcikk)
Konferenciaközlemény (Folyóiratcikk)
Szaktanulmány (Könyvrészlet)
Könyvfejezet (Könyvrészlet)
Esszé (Könyvrészlet)
Recenzió/kritika (Könyvrészlet)
Műkritika (Könyvrészlet)
Forráskiadás (Könyvrészlet)
Műhelytanulmány része (Könyvrészlet)
Térkép (Könyvrészlet)
Műtárgyleírás (Könyvrészlet)
Konferenciaközlemény (Könyvrészlet)
Szakkönyv (Könyv)
Monográfia (Könyv)
Forráskiadás (Könyv)
Kritikai kiadás (Könyv)
Kézikönyv (Könyv)
Műhelytanulmány (Könyv)
Atlasz (Könyv)
Konferenciaközlemény (Egyéb konferenciaközlemény)
Magyar szabadalom (Oltalmi formák)
Európai szabadalom (Oltalmi formák)
Nemzetközi szabadalom (Oltalmi formák)
USA szabadalom (Oltalmi formák)
Német szabadalom (Oltalmi formák)
Orosz szabadalom (Oltalmi formák)
Szabadalom más országban (Oltalmi formák)
Nem besorolt szabadalom (Oltalmi formák)
Minősített növényfajták és állatfajták (Oltalmi formák)

Teljes tudományos besorolások

Konferenciával összefüggő közleményeknél FIGYELJ!

Vannak olyan dokumentumtípusok, melyek megfelelő rögzítéséhez nem elegendő az általános szabályok ismerete. Tipikusan ilyenek a konferenciával összefüggő közlemények, melyek MTMT-beli besorolásához az SZTE Klebelsberg Könyvtár MTMT csoportja készített útmutatót.

Közlemény rekordok állapota (státuszai)

Regisztráció és a felület felépítése
Előző
Közlemények keresése, felvitele
Következő
Digitális kurzusaink

Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtára

2023 University of Szeged Klebelsberg Library - All rights reserved